Pekingben zajlik jelenleg a téli olimpia, melynek apropójából felidézzük a jeges sportok kialakulásának történetét, és találkozásunkat Dr. Kozári Klárával

A korcsolyázás, a jégsport az 1860-as évek második felétől egyre népszerűbb időtöltéssé vált Budapesten. 1869-ben alakult meg a Pesti Korcsolyázó Egylet, majd a főváros egyesítése után 1873-tól a Budapesti Korcsolyázó Egylet fogta össze egy szervezetbe a jeges sportok kedvelőit. 

Pesten, a Városligetben megnyílt jégpálya után, Budán, a nagy múltú Budapesti (Budai) Torna Egylet alakított ki korcsolyapályát a „Gödörben”, az akkor még névtelen (ma Széll Kálmán) téren. A mostani Mechwart tér, Széna tér és Széll Kálmán tér területén egészen 1892-ig, az ott húzódó országút körúttá alakításáig működtek téglavetők. Ezek folyamatosan mélyítették a területet, ezért hívta sokáig a népnyelv Gödörnek. A Christen téglagyár telente esőtől és talajvíztől befagyott gödre az 1870-es évek közepén már jégpályaként szolgált. 

A hivatalos, kiépített korcsolyapályát 1895-ben vehette birtokba az előkelő közönség, a mostani Széll Kálmán tér területén.

A kortársak elismerően nyilatkoztak a jégpályáról, kiemelték, hogy a szélvédett terület miatt sokkal jobb a jege, mint a pesti “versenytársáé”. Akinek volt egy korcsolyája és futotta zsebpénzéből a belépőre (50 krajcár), az úriasan érezhette magát a jégpályán. A Vasárnapi Újságban olvashatunk erről: „A test ügyességét egyaránt fejlesztheti e sportnem által gazdag és szegény.

A jég tükre demokratikusabb tér, mint a Rákos porondja.”  (A „Rákos porondja” a lóversenyeket, később pedig a repülősportot reprezentálta.) Ezekben az esztendőkben még hivatalos sportversenyekről nem beszélhetünk, a jégen többnyire szórakoztató korcsolyázás folyt, illetve bemutatókat, időnként gálaműsorokat tartottak.

A magyar korcsolyasport kiemelkedő esztendeje volt az 1900-as év, amikor megrendezték az első műkorcsolyázó és gyorskorcsolyázó bajnokságot. Az igazi nagy eredmények 1906-tól jelentkeztek, a világbajnokságokon Kronberger Lily négy (1908-1911), Méray Horváth Zsófia (Opika) három (1912-1914) aranyérmet nyert. 1913-ra Budapest a korcsolyázók Mekkája lett.

A II. kerülethez több kiváló sportoló kötődik a téli, jeges számokban is. A sporttörténeti gyűjtésünkkel kapcsolatban lakossági felhívásunkra keresett fel minket a kerületben élő Dr. Kozári Klára “Klári néni”, aki még ismerte a műkorcsolya első magyar világbajnokát Kronberger Lilyt, a „magyar delfint”.

Klári néni 50 évig pontozóbíróként és 14 évig (1976-1990) a Magyar Jégsport Szövetség elnökeként dolgozott a jeges sportok sikereiért.

Büszkén mesélte el, hogy az első női elnöke volt a jégsportnak, és a világon az egyetlen női elnöke a jégkorong sportágnak. 1988-ig a Magyar Jégsport Szövetség elnöki tisztét töltötte be, amely a műkorcsolya, a jégtánc, a gyorskorcsolya és a rövidpályás gyorskorcsolya mellett a jégkorongot is magában foglalta.

Elnöksége alatt Budapest három világversenynek is otthont adhatott: 1983-ban C csoportos jégkorong világbajnokságot, 1984-ben Eb-t, 1988-ban pedig vb-t rendezhettünk. Legendás jégtánc kettősünk, Regőczy Krisztina és Sallay András az ő elnöksége alatt érte el kimagasló eredményeit, valamint Sebestyén Júlia kontinensbajnok pályafutását is egyengette Klári néni, akivel a mai napig különleges kapcsolatot ápolnak.  

A short track, a rövidtávú gyorskorcsolyázás hazai elterjedésében is meghatározó szerepe volt, ugyanis elnöksége alatt, Martos György javaslatára, Magyarország negyedikként vette fel a szövetségi versenyprogramjába a short tracket a 80-as évek elején.

Klári néni elárulta, hogy a műkorcsolyázás olyan hazai kiválóságai kötődnek a II. kerülethez, mint a három (1912-1914) világbajnokságot nyert Méray-Horváth Zsófia (Opika), a négyszeres magyar bajnok Botond Györgyi, a világbajnoki bronzérmes (1969) Almássy Zsuzsa, az olimpiai ezüstérmes, világbajnok (1980) Regőczy Krisztina és Sebestyén Júlia Európa-bajnok (2004).

A régi nagy korcsolyázókkal nagyon jó barátságot ápol. A Svájcból éppen hazalátogató Almássy Zsuzsával tervezett  találkozásukat is említette, és a közös emlékekről mesélt nekünk. A világbajnoki bronzérmes (1969) Európa-bajnokságon ezüstérmes (1971), hétszeres felnőtt magyar bajnok Almássy Zsuzsa is a II. kerületben élt, akivel ötven éve, 1972-ben a Sapporoban megrendezett téli olimpián képviselték az országot.

A világversenyek közül az egyik legkedvesebb emléke a szapporói olimpia, és nem csak azért, mert Almássy Zsuzsa az egyetlen magyar versenyző 5. lett. “Hihetetlen érzés volt úgy bevonulni a megnyitón, hogy előttünk egy 200 fős, mögöttünk egy 150 fős csapat képviselte hazáját, mi pedig közöttük Zsuzsával és Terták Elemérrel hárman büszkén vittük a magyar zászlót”– mesélte.

Klári néni munkáját és pályafutását elismerő díjakkal köszönték meg a sport hazai és nemzetközi vezetői. A nemzetközi szövetség 2004-ben tüntette ki, a Magyar Olimpiai Bizottság 2009-ben érdeméremmel, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség pedig 2017-ben Sportvezetői Életműdíjjal jutalmazta. A korcsolyázó szövetség által 2019-ben készített színes riport itt olvasható.

Napjaink jeges sikersportága a rövidpályás gyorskorcsolyázás első jelentős “műhelymunkái” is a kerülethez kötődnek. Az Áldás Utcai Iskolában két apuka Csizmadia Ferenc és Szörényi Béla az iskolai diáksport egyesület  keretében kezdett el gyorskorcsolya foglalkozásokat tartani, majd 1989-től megalakították Budapesti Korcsolyázó Diák Sportegyesületet (BKDSE). Az egyesület kezdetektől fogva az ország egyik legeredményesebb rövidpályás gyorskorcsolya csapata volt. Többszörös ifjúsági és felnőtt magyar bajnokok kerültek ki a BKDSE-ből. Versenyzőik válogatott színekben, téli olimpiákon is szerepeltek, Szabolcsi Szilvia többszörös short track magyar bajnok volt.

A hidegkúti Rozmaring Sportegyesületben is kimagasló utánpótlás-nevelés folyt a 80-as, 90-es években gyorskorcsolya, műkorcsolya és alpesi sí szakterületeken. A kerületi egyesület legjobbjai vezették a korosztályos és abszolút hazai rangsorokat, olimpikonként és világbajnoki résztvevőként is öregbítették a magyar sport jó hírét a világban. Gyorskorcsolyában Görgényi András vezetésével Szikora Szilvia és Egyed Krisztina a világelit tagjai voltak. Műkorcsolyázásban Selmeciné Csordás Mária vezetésével Kulcsár Zsófia ért el szép nemzetközi sikereket. Alpesi síben az Apjok “sídinasztia” a kezdetektől zászlóvivője volt sportágának, Apjok Ildikó tizenhétszeres magyar bajnok aktív versenyzői pályafutása után a Rozmaring SE síversenyzőit edzőként segítette.

Ha elolvastad a cikket, akkor a kvízjáték is menni fog, március 10-ig van időd kitölteni!

KATTINTS ÉS NYERJ!

A helyes megfejtők között az alábbi nyereményeket sorsoljuk ki 2022.03.11-én:

• 1 óra műfüves labdarúgó kispálya használatra szóló utalványt a  Panoráma Sportközpontba (hétvégi pályahasználat, fedett csarnok)

• 1 óra műfüves labdarúgó kispálya használatra szóló utalványt a Pokorny József Sport- és Szabadidőközpontba
• 1 db 1 főre és 1 alkalomra szóló uszodabelépőt a Gyarmati Dezső Uszodába 
• továbbá Sport Kft-s ajándéktárgyak találnak gazdára.

A nyeremények felhasználási határideje: 2022. május 31. A nyeremény beváltásának feltétele a sportlétesítményekkel történő telefonos vagy személyes egyeztetés a szabad pályák elérhetőségéről, a pálya foglalásáról.

JÓ JÁTÉKOT KÍVÁNUNK!

Forrás:

Képek:
Dr. Kozári Klára, Vasárnapi Ujság, 1914. január 18.,Vasárnapi Újság, 1901. február 10., Hungaricana / mapire.eu

Szöveg:
Budapest Sporttörténete, Takács Ferenc, 2009., Fővárosi Önk. Sport Ügyosztály
Budai Polgár 2013. XII. 18 “A korcsolyázás a demokráczia sportja” Verrasztó Gábor
Pestbuda.hu
https://pestbuda.hu/cikk/20211229_egykor_hires_budai_jegpalya_volt_ma_az_orszag_egyik_legforgalmasabb_csomopontja
https://sportszertar.wordpress.com/korcsolya_tortenet/

TOVÁBBI HÍREINK